Igazi kultusz film lett a Mátrix trilógiából. Hoztam Nektek egy újabb elemzést a filmről. 3 részből áll, kb. 30 perc összesen. Nagyon hasznos és elgondolkodtató irányba megy a film elemzése. 1. rész elemzése: 2. rész elemzése: 3. rész elemzése: Az egyik legelső elemzés a mátrix című filmről. Tanulságos, hisz utána másképp nézed a trilógiát. Sok film született Istenről. Ez a legújabb film alapjában forgat fel és gondolkoztat el bennünket. Ez a videó az élet 3 szabályát mondja el. Nincs szükséged semmire: se tanfolyam, se könyv, se mester, se spiritualitás, se ezotéria, se értelem, stb! Csak tartsd észben ezeket a szabályokat! 2013 végén kezdődött az időszak, ami egy hosszú könyvolvasási időszak kezdete volt. Ez a könyv Wayne Dyer A váltás című írása volt. Számos könyv követte ezt: spirituális könyvek ugyanúgy, mint különböző önfejlesztő témájúak.
Az önfejlesztő könyvekről kb. 1 év után kiderültek számomra, hogy amit leírnak azok tulajdonképpen csak azoknál működik, akiknek belső lénye összhangban van azzal az elmélettel, megfigyeléssel módszerrel. Ezáltal összeraktam azt a képet, melyről nem beszélnek: az önfejlesztő elméletek, módszerek, melyekről könyvek százezrei szólnak, hogy bárki megcsinálhatja szerencséjét, megváltoztathatja életét, sok pénzt „csinálhat” stb. tulajdonképpen hazugság. Sajnos sok mlm hálózat az üzletépítésében a mai napig erre épít dollár millió bevételt generálva. A spirituális könyveknél más volt a helyzet. Ott több időbe telt mire sikerült a puzzle darabkákat a megfelelő helyre rakni. Sok tanítást, módszer leírását, „elméletet” elolvastam. Volt amivel egy ideig azonosulni tudtam, volt amit egy időre beépítettem a fejemben kavargó gondolatokba. Azután egyszer azt vettem észre, hogy ami eddig oly nyilvánvaló volt, hirtelen egy teljesen más megvilágításba került. Nem volt már olyan egyértelmű, hogy az a gondolat fehér vagy fekete. Kezdett szétesni a duális kép, mely addig erősen tartotta magát. Egyre többször fordult elő, hogy amikor 1-1 ezoterikus, spirituális irányzattal találkoztam, láttam az ellentmondásokat a „tanokban”. Egy idő után már tudatosan vizsgáltam őket, és mondhatom talán 2 volt olyan, melyben nem voltak ellentmondások. Ezek az ellentmondások gyakorlatilag a teljes spiritualitást csapták arcul. Olyan elméleteket, módszereket gyártottak a spiritualitás köré, hogy gyakorlatilag teljesen megkülönbözhetetlen volt a valódi spiritualitástól. Sajnos egyre terjed ez a fajta „elüzletiesség”. Magyarázatok tárháza van erre: valamiből fizetni kell a számlákat, semmi sincs ingyen, stb. Erről eszembe jut a következő: ha a spiritualitást használjuk az anyagi világ építésére, az mennyire is spirituális? Ekkor határoztam el, hogy nem olvasok tovább könyveket. Ez volt az egyik ok a további könyvolvasás beszüntetésére. A második okot kedden osztom meg Veletek. Szép estét kívánok mindenkinek! Sokan félreértik az EGO szerepét az életünkben. Vannak ún. "mesterek", akik kevésbé szubjektív nézőpontból látják, milyen is az EGO. Közéjük tartozik Rupert Spira. Nézzük milyen meglátásai vannak. Fontos figyelni arra, hogy magunkban történő megvizsgálás megtörténjen és vakon ne kövessük ill. higyjük el, amit Rupert mond. "Vizsgáljuk meg először az egora vonatkozó kérdésedet. Amit, ahogy helyesen mondod, a spirituális körökben és általánosságban is és a Védanta, illetve a buddhista ösvények némelyikében egy gonosznak tartanak, amit el kell pusztítani. Tehát az ego.… Kezdjük a Tudattal! Érted azt, hogy a végtelen Tudat csak a végtelen Tudatot ismerheti? A végtelen csak a végtelent ismerheti? Oké. A Tudat, mivel végtelen csak Önmagát ismerheti. Ennélfogva ha a Tudat egy látszólag Önmagától eltérő valamit akar ismerni,- mint a tárgyi tapasztalatot, a megnyilvánulást, a világot - azt nem ismerheti közvetlenül hanem egy véges elme közvetítésén keresztül kell megismernie. Mintahogy Mary, aki Amszterdamban alszik el, London utcáit csak Jane nézőpontjából ismerheti meg. Ezért a Tudat - (ez az) amit én mondok, sokan mások is mondták már ezt előttem - a Tudat, úgymond, létezésbe álmodja a világot, Önmagán belül. De ezzel egyidőben, belép a saját képzeletébe, a tapasztalat különálló alanyaként, akinek a nézőpontjából képes megismerni vagy észlelni ezt a világot. Vagyis a megnyilvánulás magában foglalja a kettősséget. A megnyilvánulás mindig alany-tárgy viszonylatban ismert. Mintahogy amikor éjjel egy karibi tengerpartról álmodsz, akkor nem csak látsz egy karibi partot a saját elmédben, hanem el (is) kell felejtened a saját elmédet és be kell lépned a saját álmodba, és a karib tengerpartot valaki olyannak a nézőpontjából kell látnod, aki a karib tengerparton van. Tehát még egy álomban is - habár az egész álom a saját elmédből van - az álom látszólag fel van osztva egy tudó alanyra és egy tudott, ismert karibi tengerpartra. Tehát ez az alany-tárgy viszony a megnyilvánulás közvetítője. Az az eszköz, amelyen keresztül a megnyilvánulás vagy a tárgyi tapasztalat tudott. Amit egonak vagy elkülönült énnek vagy a véges elmének nevezünk, az a tapasztalat különálló alanya, akin keresztül a tárgyi tapasztalat ismert. Tehát az ego nem egy tévedés. Az ego az a szerkezet vagy tevékenység vagy közvetítő, amelyen keresztül a megnyilvánulás végbemegy. Az ego, a véges elme vagy az elkülönült én önmagában nem probléma, ahogy mondtam. Az az alkotás (alkotóképesség) közvetítője. Azonban az már probléma, ha ez az ego, véges elme vagy elkülönült én elfelejti, hogy az a végtelen, oszthatatlan Tudat egy módosulása és a saját különálló létezésében hisz. Amint sor kerül erre a hiedelemre és az ezt követő érzésekre, amik ebből a hiedelemből keletkeztek, az ego most, többé már nem a Tudat egy módosulása, a megnyilvánulása közvetítője, hanem egy elkülönült énné vált; aki önmagát mindenkitől és mindentől különbözőnek érzi. Tehát entitásként az ego problémát jelent. Közvetítőként vagy működésként, az (ego) az alkotás vagy megnyilvánulás eszköze. Tehát nem önmagában az ego a probléma, hanem a vele való kapcsolatunk, vagy annak önmagához fűződő viszonya. És nem az a fontos, hogy megszabaduljunk az egotól vagy a véges elmétől, mert akkor mindössze a végtelen Tudat marad, és nem marad megismerhető világ. Az a fontos, hogy a hiedelem és az érzés, és az ezt követő tevékenységek és kapcsolatok, amik ezekből a hiedelmekből és érzésekből erednek, hogy eltávolítsuk azt a hiedelmet és érzést a véges elme repertoárjából, mely szerint egy elkülönült, véges entitás vagyunk. A véges elme továbbra is gondolkodni fog. Továbbra is érezni fog. Továbbra is cselekedni, kapcsolódni és észlelni fog, mindössze a saját, független létezésébe vetett hite lett eltávolítva, és ennélfogva az a hiedelem és érzés is (el lett távolítva), hogy minden tárgytól és mástól különálló. Tehát ezzel az eltávolított hiedelemmel és érzéssel, minden tevékenység és kapcsolat, amik ezekkel a hiedelmekkel és érzésekkel jártak együtt, szintén el fognak tűnni idővel. És az ego ezután - az elkülönülés érzetétől szabadon - továbbra is tevékenykedik és kapcsolódik, de az ilyen ember nem egy elkülönült én nevében cselekszik és kapcsolódik, hanem azon béke, szeretet, intelligencia nevében, ami benne rejlik az esszenciájában." Az ERŐ legyen VELED! Egyre több figyelmet kap a mantrázás az egyes spirituális, ezoterikus irányzatokban, de megfigyelhető az önfejlesztő világban is. Nézzük mi van a hátterében és milyen tévhitek épültek be az egyes módszerek közé. A mantrázás szorosan összefügg a pozitív gondolkodással. Ha valamit szeretnénk, akarunk, vágyunk rá, akkor ha elég sokat vizualizáljuk mantrákkal, akkor bekövetkezik. Legalábbis ez az elmélet, ami az emberiség körében elterjedt, főleg a Titok c. filmmel. Mikor "kell" mantrázni? Legtöbbször akkor, amikor nincs jelen az életünkben a vágyott tárgy, esemény, ember, tulajdonság. Ezzel mit is erősítünk? Azért mondom, mert nincs itt a dolog, de szeretném, ha itt lenne. Vagyis a hiány van most (a vágyott dolog hiánya). Minden egyes szóval azt erősítem, hogy nincs itt. Pl. amikor van egy Ferrarim nem hangoztatom, hogy van egy Ferrarim, mert tudom, hogy van. Vagyis ha nincs meg a tudat, hogy a vágyott dolog itt és most van, akkor csak üres szavak, amik elhagyják a szánkat. Mikor van hatása mégis a szavaknak? Ha tudat és érzés is társul hozzá, bizonyosság, hogy a vágyott dolog valóban rendelkezésemre áll, csak még nem látom a szememmel. Tehát a sorrend: először tudat, érzés legyen, és csak ezek után következnek a szavak. A tudat és érzés együtt kell, hogy megjelenjen, mivel az érzés önmagában szubjektív. Tehát csak óvatosan a mantrákkal! Az ERŐ legyen VELETEK! (A cikk eleje: ITT )
Kételkedés képessége Sokakban felmerülhet a kérdés: miért olyan fontos ez? A mai rohanó, önfejlesztő világban szinte mindenhol halljuk, olvassuk, látjuk, hogy bízni, hinni, álmodni, tervezni kell, hogy boldoguljunk az életben. Ezekre a dolgokra viszont a kételkedés meglehetősen károsan hat. Miért kell mégis a kételkedés képessége? Ha nem kételkedsz, és mindenkinek mindent elhiszel, hogy úgy van, akkor vajon a valóságot tapasztalod meg, vagy más valóságát, igazságát tapasztalod meg? A válasz egyértelmű! Sajnos a mai világban úgy működnek ezek a dolgok, hogy ha valaki szóvá teszi, hogy az a bizonyos technika, módszer nem működik nála, a válasz 99,9%-ban a következő: nem helyesen csinálja, azért nem működik, vagy nem hisz benne, azért nem működik, vagy nem elég kitartó, azért nem működik. Azaz a felhasználó a hibás, nem a módszer, az irányzat, az elmélet. Lehet, hogy nincs univerzális módszer, technika, ami mindenkinél működik? Lehet, hogy akinél működik, ott nem is a technika, módszer működik, hanem az energia áramlása a felelős a változásért? Nem tudhatjuk. Ezért nem tartom korrektnek, amikor ígérettel próbálnak üzletileg forgalmat generálni a spiritualitást teljesen mellőzve. Ítéletmentesség képessége A másik nagyon fontos képesség. Mikor szoktunk ítélkezni? Például ítélkezünk, amikor valamit jónak tartunk, vagy rossznak tartunk, kicsinek tartunk, vagy nagynak tartunk, kövérnek vagy soványnak tartunk stb. Úgy lehetne összességében megfogalmazni: amikor összehasonlítunk, amikor jellemzünk, legyen az jó vagy rossz irány. Ráadásul ilyenkor mégcsak nem is a valóságot látjuk, csak az adott helyzetet a saját szemszögünkből vizsgáljuk. Sok irányzat mondja ilyenkor, hogy az illető nincs jelen az életében. Ha valamikor összehasonlítunk, akkor vagy a múltbéli tapasztalathoz, vagy a jövőbeni vágyhoz, álomhoz tesszük, vagyis valóban nem a jelenben lévő pillanat az összehasonlítás ténye. Hogyan lehet ítélkezés nélkül élni? Ne hasonlítgass! Ne vágyakozz! Ne álmodozz! Bízz az Univerzum Erejében, mely Benned is ott van! Tedd a dolgod és ne elégedetlenkedj! Az ERŐ legyen VELED! A mai írásban azokról a képességekről lesz szó, melyek a spirituális út során felszínre kerülnek. Ezek a képességek már most is bennünk vannak. Illúzió azt hinni, hogy meg kell szerezni bármilyen képességet, készséget.
Aki azt hangoztatja, hogy képességet, készséget, tulajdonságot meg kell szerezni, nagy valószínűséggel maga is az úton van. Úton az elme hatalma felé. Még egy gondolatot szeretnék még elmondani, mielőtt rátérek a képességekre. Hogy ezen képességek valóban a felszínen vannak, vagy csak imitálják őket, a következőkkel lehet eldönteni: amennyiben beszélsz ról és elhiszed, hogy Te ilyen és olyan vagy, az mind az elméd játéka és egy illúzióban élsz (egy álomvilágban). Amikor aszerint cselekszel, de igazából nem is tudsz róla, csak mások mondják, akkor valóban felszínen van a képesség. Ha úgy vesszük valódi képesség. Nézzük melyek azok a képességek, melyek a felszínre emelkedhetnek a spiritualitással (sorszámozom, de nem fontossági sorrendben, hiszen nincs olyan, hogy legfontosabb): <<Tovább a képességekhez>> Az utóbbi napok történései megint egyfajta puzzle részletként szolgáltak számomra. Eddig meggyőződésem volt, hogy kérdésekkel hatékonyan lehet eljutni bárkinek a benne megfogalmazódott kérdések válaszáig. A csavar az elmúlt napokban jött, amikor is star wars filmeket néztem.
Hogy mi a csavar? Valakinél jó a kérdés, valakinél nem. Valakinél jó, ha konkrét "tanítást" adunk, valakinél nem. Ez kb. az a bölcsesség, ami a Békés harcos útja c. filmben volt: "Nincs jó, és nincs rossz, csak a tett van." Tehát gyakorlatilag nem a tanítás a jó, vagy a rossz, nem a módszer, amit használ a jó módszer, vagy rossz módszer. A módszer illetve tanítás az csak megtörténik, van. Hogy valaki (Te vagy másik ember) milyen jelzővel (formával azonosítja) egészül ki, annak már semmi köze a valósághoz. Egy elmén belüli játékról szól az egész, amely hát valjuk be, elég messze van a valós dolgoktól. Igazából bármilyen jelzőt is használunk, tehát bármit is minősítünk, azt sosem az igaz valójában nézzük, csak hasonlítgatunk valami máshoz, valaki máshoz, vagyis: ítéletet mondunk! Legyen az bármennyire is jó dolog, vagy rossz dolog, az ítélet az ítélet! Sokszor elkapott a hév engem is, hogy leírjam mire jöttem rá azokkal az "ezoterikus, spirituális" irányzatokkal kapcsolatban, amelyek módszereit a képviselőjük pénzért "árul". Végül nem írtam le. Arra viszont rájöttem ezen, nevezzük így "gondolatok" kapcsán, hogy mit lehet hasznos tudni, ha bármilyen ezoterikus, spirituális irányzatra adjuk a fejünket, remélve, hogy bizonyos gondjaink megoldódnak.
Az ERŐ legyen VELETEK! Jeleztétek a minap, hogy nem igazán derült ki számotokra, hogyan is tudok segíteni Nektek, mindezt INGYENESEN.
Leírtam pár gondolatot ezzel kapcsolatosan:
Amennyiben további kérdés merül fel, vagy úgy érzed, válaszokra van szükséged a megkövült félelem (=pénz) bevonása nélkül, keress bátran e-mail-ben vagy a KAPCSOLAT menü segítségével, vagy akár FACEBOOK segítségével!
Sok film szól az elfogadásról, viszont kevés tud ennyire egyszerűen fogalmazni és megmutatni, mennyire egyszerű is az elfogadás. Fogadjátok szeretettel!
"JAVÍTOK" AZ ÉLETEMEN! A mai bejegyzésben a Dalai Láma egyik idézetét vizsgáljuk meg, valóban igaz-e.
Lássuk melyik ez az idézet: "Nem érdemes az embernek magát stresszelni, mert vagy van egy problémára megoldás, és akkor miért izgatod magad, vagy nincs, és akkor is minek." A következő kérdéseket lehet feltenni eme bölcsesség igazságtartalmának vizsgálatához: 1. Ha van egy problémára megoldás, kell-e stresszelni magunkat? 2. Van-e minden problémára megoldás? 3. Miért stresszelem magam, ha nincs megoldás a problémámra? +1 Van-e olyan probléma, hogy nincs megoldás? Melyik részt tapasztaltad meg: igaz a bölcsesség vagy hamis? A mai bejegyzésem az ember életét meghatározó dologról szól: függőség. Erről a témáról egy nagyszerű ember videóját találtam hitelesnek. Fogadjátok szeretettel. |
SZERZŐ
Steinerbrunner Zsolt Archives
January 2019
Categories |